Száműzött álmok
Pázmándy László:
Száműzött álmok
– Versek –
Nem kétséges, a gondolati líra érzelmeket kavar, kérdéseket ébreszt az olvasóban, és szinte arra kényszerít, hogy mi is soroljuk be magunkat a ma emberének valamelyik csoportjába: hűtlen barátok, önző anyagiasság, szószegés, cserbenhagyás, önkorlátozás hiánya a könyöklők sokaságában, félelem a mindennapi gondoktól. Mind-mind feltűnő jelenségei korunknak, a mi életünknek is.
A versek olvasásakor arra döbbenünk rá, hogy elfeledtük: emberi, erkölcsi érték és őszinte kitárulkozás, örömünk, bánatunk felfedése az eltitkolás helyett, gyarlóságaink megvallása, és hogy vívódásainkat nem kell szégyellenünk. Ezért szeretjük meg a költőt. Szinte rákényszeríti az olvasót az együttérzésre, mert olyan költői eszközöket használ, melyek mentesek minden öncélúságtól, hiú magamutogatástól, divatos modernkedéstől.
A kötet versei jól elkülöníthetően sorolhatók két ciklusba. A Hómezőre veszíteni jöttél c. verscsokorban azt az embertípust fedezhetjük fel, amelyik sok-sok küzdelmes év után ébred rá, hogy valami igen fontos felkészítés, felkészülés hiányzik életéből, és ez szinte már pótolhatatlan.
A másik versciklusban, Miért vittük a keresztet?-ben, egy késői szerelem rátörésének szinte az extázisig fokozódó testi-lelki vívódása hagy bennünk is mély nyomokat. A szerelem, az csoda, amely képes mindennapjaink szürkeségébe egy másik, álomszerűen boldog-lebegő világot teremteni.
De békétlen a világ, az ember sorsa is békétlen. Izzó ellentmondást tükröz, szinte minden vers, ugyanis belesodródás ebbe az élethelyzetbe súlyos következményekkel is jár. A lelkiismeret azért érzékenyen előrejelzi: minden tettünkért felelnünk kell, elsősorban önmagunk előtt, ami a legfájdalmasabb. Ilyenkor találkozunk a versekben gyakran a sikoly, a végzet, az irgalom, a pokol, a tékozlás kifejezésekkel.
Talán üzenet is az olvasónak a költő felismerése, hogy együtt halunk meg életünk jobbik és rosszabbik felével, mert az embernek vállalnia kell önmagát.
Itt születtek Ők ezen a tájon…
Csáter Apó – alias Hegyi József – a dédapám volt.
A kötetben szereplők névsora: Balázsi Tibor, Bihall Tamás, Csákány Béla, Fábián Gyula, Farkas Zoltán, Gallyas Sándor, Gulyik Zsolt, Hegedűs György, Hetzi János, Jónás Sándor, Koscsó Lajos, Nádler Miklós, Puskás János, Soltész Zoltán, Szabó Sándor, Dr. Szarka Gábor, Tóth Lajos
Ülök dédapám, Hegyi József (alias Csáter apó) bogácsi pincéje előtt. Késő délután van. Szemem a tájat körbeölelő fenséges Bükk karéján pihen. Friss szellő cirógat, odahozza nekem a Hór-völgye ezer illatát, s eközben a lemenő nap, a vörös tűzgolyó bearanyozza a mezőket, réteket, s a Gyűroldal szőlőtábláit.
Arról a Kistemplom-ról emlékezik ez az írás, amely Mezőkövesden az egykori Kavicsos-tó partján, immár torony nélkül, elhagyottan árválkodik. Ez a templom az alapító Jézus Társasága szerzetesrend apostolainak vezetésével kivirágoztatta az itt élők vallási, kulturális és társadalmi életét.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc mezőkövesdi eseményeit tárja az olvasó elé. Szlovák Sándor fáradtságot nem kímélve végezte kutatásait, hogy minél hitelesebben tárja fel a város és környéke megmozdulásainak tényeit. Sok olyan szemtanút kutatott fel, aki valamilyen formában részese volt az eseményeknek, vagy mint szenvedő alanya, vagy mint szemlélője. Sajnos, nehezítette munkáját, hogy csak néhány korabeli dokumentumot lehetett fellelni, és ezért főleg elbeszélésre volt kénytelen hagyatkozni. Megemlékezik a folyóirat az ’56-os hősi halottakról, azok emlékének ápolásáról, kiegészítve az október 23-i ünnepi megemlékezéseken 1991-től elhangzott beszédekkel, valamint az eltelt időszakban megjelent újságcikkekkel, ’56-ot méltató versekkel, festményekkel.
Mint az alcímből is kiderül, a könyv nagyrészt az 1956-os eseményeket dolgozza fel a szerző, Pataki József nemzetőr hányattatott életén keresztül. Speciális nézőpontból szemléli az országos és mezőkövesdi eseményeket, majd a forradalom hangulata magával ragadja, és így szenvedő alanya lesz a korszak és a megtorlás éveinek. A mű nemcsak helytörténeti dokumentumként érdekes az olvasó részére, mert kibontakozik benne egy mezőkövesdi nemzetőr hányattatott sorsa, egy emberi lélek is elé tárul vívódásain keresztül.
Az 1956-os eseményeket gyűjtötte csokorba, összefoglalva a megyében történt eseményeket az újabb kutatások szerint. A folyóirat 1956-os megyei arcképcsarnokkal kezdődik, melyben Mikulás Gábor, mint a mezőkövesdi munkástanács elnöke, dr. Mizsei Béla ügyvéd, a munkástanács tagja, dr. Tokár Vince, a nemzetőrség parancsnok helyettese és Zámbory József hadnagy, a nemzetőrség parancsnoka is szerepel. Ezt követik a megyében történt események leírásai, köztük részletesen a mezőkövesdi események, Szlovák Sándor tollából, majd ezt egészíti ki dr. Szedresi István 56 Mezőkövesden gyermekszemmel és ’56 kövesdi gyermekhőséről című írásai. A periodikát a Székelyné Forintos Judit által készített, a témával foglalkozó írások válogatott bibliográfiája zárja. A kiadványban és a borítóján korabeli fotókat találunk.
Az 1956-os forradalomban tevékenyen részt vevő Kovács István mérnök a megtorlások elől menekülve Ausztráliát választotta új hazájának. Több évtizedes motortervezői munka és szakmai sikerek után a General Motors melbourne-i központjában magas beosztású vezetőként dolgozott. Ausztráliai birtokáról évtizedek óta hazajár Matyóföldre. Mindkét lakóhelyén szereti környezetét szépíteni, fákat telepíteni, „hogy szebb legyen a Föld!”