Kápolnai Iván – Szlovák Sándor:

Országgyűlési képviselőválasztások és képviselők a mezőkövesdi térségben 1848-2001

E kötet szerzői: Kápolnai Iván és Szlovák Sándor hiánypótó munkát alkottak, amikor elkészítették a mezőkövesdi térség képviselőválasztásának történetét. E mű ötvözi az országgyűlési, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választások történetét, bemutatja a mezőkövesdi képviselők életrajzát és munkásságát. vizsgálták a választókerületek változó földrajzi elhelyezkedését, a választási jogosultak és a teljes lakosság arányát. A választások adatait településenként részletezik, bemutatják a választási aktivitás településenként eltérő voltát és a régió politikai magatartását.

A megválasztott képviselők személyének bemutatása után a születési hely, társadalmi környezet, iskolai végzettség és foglalkozás, politikai pártállás és annak esetenkénti változása, valamint a választókörzetükben végzett tevékenységük bemutatása, értékelése következik.

A kötet kuriozitása, hogy Magyarországon első ízben vállalkozott egy kistérség parlamenti választásainak másfél évszázadot felölelő jogi, demográfiai, szociológiai, pártpolitikai és történeti szempontok szerinti áttekintésére. A mű gazdag forrásfeldolgozása, a mezőkövesdi politikai élet történetének és jelenkorának leírása, valamint a képviselők almanach-szerű bemutatása miatt rendkívül fontos dokumentum.

Villám Judit
Országgyűlési Könyvtár gyűjteményvezetője

Bán József:

Matyó hagyományok nyomában

Hajdanvolt eleink nyomában…

Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését. A Mezőkövesd Könyvtáráért Alapítvány alapfeladatai között célul tűzte ki a helyismereti tárgyú anyaggyűjtés és könyvkiadás támogatását. Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak.

„A népi szokásokban erkölcsi szabály, íratlan törvény, előírások, tilalmak, cselekményekhez kötött tevékenység és viselkedésrend van jelen, de illemtan, költészet, mítosz és mágia is jelentkezik” – idézhetjük a szerzőt. Az írásos kordokumentumok és a múzeumban őrzött tárgyak mellett éppen olyan ékesen őrzik egy közösség napjainak eseményeit a szájhagyomány révén ránk maradt emlékek, az e kötet lapjain elfeledett ismerősökként ránk köszönő, egykor hétköznapi „öltözékként” viselt ragadványnevek. Érdekes adalék a két világháború közötti időszakra a híres-hírhedt, a „hagy korogjon, csak ragyogjon” – szemléletnek véget vető ragyogóégetés történetének felidézése.

Az esztendő jeles napjainak, a hozzájuk fűződő hiedelmeknek elősorolása, a népi időjóslás, az évszázados megfigyelések összegyűjtése teljes képet nyújt arról a gondolkodásmódról, amellyel az élettel járó kockázatot akarták csökkenteni a természet jelenségeinek kifürkészésével és a maguk javára fordításával. Az „idő a gazda”, vagyis az regulázza a teendőket, szabályozza a paraszti lét folyását. Őseink kapcsolata a természettel létfontosságú, magától értetődő volt, ami napjainkra már nem mondható el. (Jövőnk talán azon múlik, hogy sikerül-e tudatos kapcsolatot teremteni újra a természettel. ) A szántóvető ember által gyakorolt ájtatosságok, imák, mint az előzőekből következik, szorosan kötődnek a földműves mindennapi tevékenységéhez, melynek sikerétől léte függött, ezért fohászai éppúgy nélkülözhetetlenek voltak, mint az időjárás figyelése.

Ritka, a maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Az utókornak érdekesség, a néprajzosoknak igazi kincsesbánya a hosszú évek során lankadatlan szorgalommal, a kortárs tanúságtévő megörökítő szándékával papírra vetett írások fűzére. Jó szívvel ajánlom figyelmébe minden lokálpatriótának, városunk múltjában búvárkodó helytörténészeinknek, de az unokák nemzedékének is, akik, talán folytatói lehetnek ennek a nemes és hiánypótló feladatnak. Önbecsülésünk mércéje, hogy elődeink hagyatékát hogyan mentjük át utódainknak örökségül.

Illesse köszönet mindazokat, akik lehetővé tették e kötet megjelenését: a szerzőt az alkotásért, a szponzorokat segítőkészségükért, mely révén többen vehetik kézbe a kiadványt.

Pintér Mária
szerkesztő

Hajdu Ráfis János:

Aknászok, tűzszerészek, hős magyar honvédek
a II. világháborúban és a következő években

A könyv nem kifejezetten helyi vonatkozású, hiszen egy speciális területet, a tűzszerészek munkáját, életét örökíti meg. Mégis van kapcsolódási pont, hiszen a könyv egyik szerkesztője, Hajdu Ráfis János maga is tűzszerész volt a katonaéveiben. A több mint tíz szerző az aknászok nehéz munkáját és az ott szerzett tapasztalatokat eleveníti fel visszaemlékezéseiben. De nem csak visszaemlékezéseket, történeteket olvashatunk a könyvben, hanem igazi csemegét is találnak azok, akiket a tűzszerészek munkája érdekel, hiszen a Tűzszerész ismeretek című fejezetben Hajdu Ráfis János egykori rajzainak segítségével aprólékos részletességgel ismerhetjük meg a XX. század közepén használatos lövedékeket, lőszereket, kézigránátokat, azok műszaki leírását, felépítését, használhatóságát. A rajzos ismertető mellett korabeli katonai fotók és dokumentumok teszik még szemléletesebbé az olvasmányosan megírt, hiteles dokumentumírásokat. A kötet háborús élményeket, műszaki ismereteket, katonai életet bemutató írásokat kedvelő olvasóknak szerezhet örömet.

Tanulmányok Mezőkövesdről 1973-1998

szerk.: Kápolnai Iván, Szlovák Sándor

A Városi Könyvtárban a „Tanulmányok Mezőkövesdről” című könyv bemutatóján Dr. Kováts Dániel a könyv lektora előadásában szólt a magyarországi és mezőkövesdi helyismereti kiadványokról, majd kifejtette a mezőkövesdi most megjelent kiadvány maradandó értékeit. Mivel a tanulmánykötet a Mezőkövesdi monográfia folytatása lenne, ezért nagyrészt 1973-1998 közötti eseményeket dolgoz fel a városról, érintve a vonzáskörzet községeit. A kötetben 38 szerzőtől közel 100 tanulmány található. Azok a területek, amelyek a régi monográfiában nem, vagy csak érintőlegesen kaptak helyet, ebben a kötetben bővebb információt tartalmaznak. Történetileg az 1973 előtti eseményeket is közli. Példa erre a gyógyszertárak története, ami a múlt század közepétől van feldolgozva.

A teljesség igénye nélkül pár téma a könyvből:

A kötet a népesedés alakulásával kezdődik. A gazdasági élet feldolgozza a nagy- és kisüzemi gazdálkodást egyaránt. Az ipar foglalkozik a vállalatok fejlődésével, a magán kisiparral, a közlekedéssel, városfejlesztéssel.
Az egészségügyön bemutatásra került a járó- és fekvőbeteg ellátás, kórházak, mentőszolgálat, bölcsődék. Az oktatás érinti az óvodák, alsó és középfokú iskolák munkáját.
A művelődésen belül megtalálhatjuk a Közösségi Ház, Városi Könyvtár, népművészet, dalkultúra, valamint a népi építészet történetét.
A kötet eseménynaptárában kronológiai sorrendben 1974-1998-i történt eseményeket találjuk meg.
A könyvet német, angol és lengyel nyelvű összefoglaló zárja. A számos fekete-fehér fotó mellett 11 db színes kép is emeli a könyv értékét.