Jónás könyve címmel jelent meg a bogácsi születésű író-újságíró legújabb, sorrendben 40. kötete.
A mezőkövesdi Pető Nyomda kivitelezésében készült kötet az egykor Szentistvánon és Mezőkövesden katonáskodó, a Honvéd Trencsényi SE-ben futballozó Jónás Sándor, a későbbi sikeres üzletember-vállalkozó kalandoktól, sőt tragédiáktól sem mentes élettörténetét adja közre.
2. kiadás
Hajdanvolt eleink nyomában…
Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését. . Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak. Bán József tanár úr az első kiadás megjelenése után elhunyt. A második kiadás megjelenését családja engedélyezte, és Mezőkövesd Város Önkormányzata kiadásában jelent meg.
„A népi szokásokban erkölcsi szabály, íratlan törvény, előírások, tilalmak, cselekményekhez kötött tevékenység és viselkedésrend van jelen, de illemtan, költészet, mítosz és mágia is jelentkezik” – idézhetjük a szerzőt. Az írásos kordokumentumok és a múzeumban őrzött tárgyak mellett éppen olyan ékesen őrzik egy közösség napjainak eseményeit a szájhagyomány révén ránk maradt emlékek, az e kötet lapjain elfeledett ismerősökként ránk köszönő, egykor hétköznapi „öltözékként” viselt ragadványnevek. Érdekes adalék a két világháború közötti időszakra a híres-hírhedt, a „hagy korogjon, csak ragyogjon” – szemléletnek véget vető ragyogóégetés történetének felidézése.
Az esztendő jeles napjainak, a hozzájuk fűződő hiedelmeknek elősorolása, a népi időjóslás, az évszázados megfigyelések összegyűjtése teljes képet nyújt arról a gondolkodásmódról, amellyel az élettel járó kockázatot akarták csökkenteni a természet jelenségeinek kifürkészésével és a maguk javára fordításával. Az „idő a gazda”, vagyis az regulázza a teendőket, szabályozza a paraszti lét folyását. Őseink kapcsolata a természettel létfontosságú, magától értetődő volt, ami napjainkra már nem mondható el. (Jövőnk talán azon múlik, hogy sikerül-e tudatos kapcsolatot teremteni újra a természettel. ) A szántóvető ember által gyakorolt ájtatosságok, imák, mint az előzőekből következik, szorosan kötődnek a földműves mindennapi tevékenységéhez, melynek sikerétől léte függött, ezért fohászai éppúgy nélkülözhetetlenek voltak, mint az időjárás figyelése.
Ritka, a maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Az utókornak érdekesség, a néprajzosoknak igazi kincsesbánya a hosszú évek során lankadatlan szorgalommal, a kortárs tanúságtévő megörökítő szándékával papírra vetett írások fűzére. Jó szívvel ajánlom figyelmébe minden lokálpatriótának, városunk múltjában búvárkodó helytörténészeinknek, de az unokák nemzedékének is, akik, talán folytatói lehetnek ennek a nemes és hiánypótló feladatnak. Önbecsülésünk mércéje, hogy elődeink hagyatékát hogyan mentjük át utódainknak örökségül.
Tisztelt Olvasó!
Megtiszteltetés számomra, hogy előszót/ajánlást írhatok ehhez a könyvhöz, hiszen egy olyan műről van szó, amely a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Szakközépiskola 100 éves fennállása alkalmából kerül kiadásra és az immáron 40 éve az intézmény falai között megrendezésre kerülő matematikaversenyről szól. A könyv — ami egyben feladatgyűjtemény is — átfogóan bemutatja a feladatokon keresztül a matematika szépségeit, a számok érdekes és izgalmas világát. Úgy gondolom, ez a feladatgyűjtemény nemcsak a számok „szerelmeseinek” szól, hanem mindenkinek, aki mélyebb bepillantást szeretne nyerni a matematikába. Hiszen kiválóan alkalmas arra, hogy gyakorlásként, versenyre való felkészülésként, kiegészítő anyagként szolgáljon diákoknak, tanároknak egyaránt. A feladatok a középiskolai tananyag egészét bemutatják, találhatók a gyűjteményben egyenletek, algebrai törtek, függvények, hatványok, vektoros és logikai feladatok egyaránt. Így véleményem szerint mindenkinek hasznos lehet, aki részletesebben szeretné tanulmányozni a matematika világát.
A gondolkodtató, érdekes, szép matematika nemcsak a tehetséges diákok monopóliuma. Az átlagos képességű gyerek is megismerheti a saját fejével gondolkodás monopóliuma. Az átlagos képességű gyerek is megismerheti a saját fejével gondolkodás örömét: amire csak lehet, jöjjön rá önállóan, vagy — ha szükséges — kis segítséggel. A felszabadult gondolkodás épp olyan öröm lehet a kevésbé okosoknál, mint a nagyon jóknál. Tartós eredményt is csak az eléggé önálló, eléggé felszabadult, új utakat kereső, minél szabadabban szárnyaló gondolkodástól várhatunk.
Büszke vagyok arra, hogy városunk intézménye ad otthont a ma már Hancsók Kálmán nevét viselő nagyszabású versenynek, és remélem, hogy ez a továbbiakban is így lesz.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a kötetet, hogy forgassa, használja, tanuljon belőle, és a feladatok megoldása közben szórakozzon hasznosan.belőle, és a feladatok megoldása közben szórakozzon hasznosan.
Mezőkövesd, 2011. augusztus
Dr. Fekete Zoltán
polgármester
Bevezetés
A mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2011-ben A mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2011-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, és ugyanebben az évben rendezte meg 40. alkalommal a Borsod Megyei Matematikaversenyt (2008-tól Hancsók Kálmán Megyei Matematikaverseny). E kettös évforduló tiszteletére született ez a könyv, amely egyrészt feladatgyűjtemény, másrészt emlékezés az elmúlt 40 évre. Az első rész a versenyek rövid története, és a verseny névadójának, Hancsók Kálmánnak az élete és munkássága. Ezt követik a szerző által az utolsó nyolc évben összeállított feladatsorok feladatai, és ezek megoldásai tematikus csoportosításban, ezután a 2011-es feladatsorok, szintén a szerzőtől, majd a korábbi évekből egy-egy feladatsor azoknak a kollégáknak a munkáiból, akik hosszú éveken keresztül segítségünkre voltak a feladatsorok összeállításában, és a versenyzők teljesítményének értékelésében. A tematikus csoportosítás a használhatóságot növeli az egyes témakörök begyakorlása szempontjából, a feladatsorok pedig megmutatják, hogy milyen követelmények elé állítottuk a versenyzőinket. Ezek sikeres megoldásához az adott évfolyam teljes tananyagának ismerete szükséges. A megoldásokban igyekeztünk követni a diákok várható gondolatmenetét. Több feladatnak két megoldása is megtalálható a könyvben, gyakran felhasználva a diákok gondolatait, ötleteit.
A mellékletben a teljesség igénye nélkül az elért eredmények olvashatók, majd visszaemlékezések tanárok és diákok tollából, végül néhány fotó a versenyek hangulatának érzékeltetésére.
Az egyes fejezeteket és a fedőlapot fraktálok színesítik. Ezek a szemet gyönyörködtető ábrák bizonyítják, hogy a matematika szép is lehet.Az egyes fejezeteket és a fedőlapot fraktálok színesítik. Ezek a szemet gyönyörködtető ábrák bizonyítják, hogy a matematika szép is lehet.
Reményeim szerint a könyvet haszonnal forgathatják a tehetséges diákok és tanáraik. Azoknak a középiskolásoknak készült, akik középfokú tanulmányaik befejezése után egyetemen, vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, és ott a matematikával behatóbban foglakozni. A feladatokkal igyekeztünk átfogni a középiskolás törzsanyag széles skáláját. egyetemen, vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, és ott a matematikával behatóbban foglakozni. A feladatokkal igyekeztünk átfogni a középiskolás törzsanyag széles skáláját. Segítséget jelent ez a feladatgyűjtemény azoknak a tanulóknak is, akik valamilyen tanulmányi versenyre készülnek matematikából.
Mezőkövesd, 2011. november
A szerző
Az Ipiapacs című verseskötet az azóta már elhunyt szerző magánkiadásában jelent meg.
A könyvben a mezőkövesdi Bárdos Lajos Ének-zenei Általános Iskola tanulóinak rajzait mutatjuk be.
A belső lapokon: Oláh Viktória, Csirmaz Péter, Rákos Péter, Kis Viktória, Ócsai Gitta, Guba Krisztina, Kertész Viktor, Antal Norbert, Gáspár Aranka, Vámos Erika, Pálfi Csaba, Ujvári Anikó, Tóth Eszter, Varga Judit, Petrik Éva, Csóka István, Panyi Máté, Lázók János, Kiss Ivó, Kriston Andrea, Dézsán Viktor
A borító Farkas Gréta, Tóth Judit és Bukta Andrea tanulók rajzainak felhasználásával készült.
A kötetről:
A sorozat szerkesztői arra törekedtek, hogy Mezőkövesd és környéke helytörténetének eddig kevésbé ismert mozzanatait tárja föl, ily módon gazdagítva a térség történelmét. A VI. kötet szerzői: Bernát István, Dalmáth Lajos, Dudás Mária, Hajdu Ráfis János, Huzly Imre, Jéger Károly, Pap Pál, Pető Margit, Szegedi Gyula, Szlovák Sándor.
Szerkesztette: Pap Pál
Előszó
Sorozatunk V. kötetében élő hagyományainkat, a sikeres törekvéseket, sokat próbált matyó közösségünk önfeláldozó igyekezetét, a jó szándékú, tehetséges alkotókedvet szeretnénk bemutatni – jelen és múltbéli állapotában. Eredményeivel és nehézségeivel, kudarcaival, a vágyakkal, melyeket nem mindig sikerül megvalósítani. Hogy mégis előbbre jussunk és ne csupán egyhelyben topogjunk – ne adj’Isten hátrafelé haladjunk -, az nagy erőfeszítéseket, áldozatvállalást kíván a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesületének tagságától is, hiszen ahogy a szervezetünk nevében találóan benne foglaltatik: tagjaink sorában vannak „alkotók”, az alkotást pártolók, lelkes lokálpatrióták, a művészeteket kedvelő földijeink, akiknek fontos az országosan ismert „matyóság” jelen boldogulása és az élhetőbb jövőjén való fáradozás.
Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a sorozat köteteiben megfogalmazott gondolatok múltunkról, jelenünkről, lehetőséginkről, problémáinkról. Hagyományainkat, múltunk tanulságait mindig élénk figyelemmel próbáljuk kísérni, megszólaltatva azokat, akik koruknál fogva élő és hiteles tanúi az elmúlt — csaknem teljes — évszázadnak. A múltat idéző visszaemlékezések tapasztalati bölcsességei pedig — bízunk benne — a jövőt segítenek alakítani.
Rendkívül fontosnak tartjuk azokat az útkereséseket, amelyek során népművészeti, kézműves hagyományainkat folytatják és megújítják sikeresen alkotóink, vagy pedagógusként átadják azok értékeit tanítványaiknak. Jó szívvel ajánljuk Fehér Tibor és Zelei Ferenc írását.
A matyó múltidézés egyik különleges érdekessége Pető József visszaemlékezése 1926-ban lezajlott esküvőjére és látványos lakodalmára Budapesten, a Margit-szigeten, Hajdu Ráfis János humánus visszaemlékezése életének menetét továbbgördítő váratlan és önzetlen segítségnyújtásokra, amit kapott a szükségek idején. Gánóczy Zoltánné beszámolója pedagógus pályájának tanulságairól, pedagógiai módszereiről, amelyek jó irányba határozták meg számos fiatal életpályáját. Es itt vannak a külföldet járó matyók: a summásságra járók, mint pl. a ma már 89 éves özv. Pólik Jánosné, aki a háború alatt két ízben is megjárta Németországot 6-6 hónapra 16-17 éves barátnőivel kisegíteni a férfi nélkül maradt német mezőgazdaságot, Kovács István, aki ’56-ban kényszerült disszidálni, ahová gyermekkorának mezőkövesdi emlékei elkísérték. Fűtő Mária ’56 bonyodalmai miatt Dániába ment férjhez és ott éli az életét, nem feledve a szülői házat, a kövesdi gyökereit. Külön köszönet Dr. Kozma Richárd háziorvosnak, aki átfogó képet ad városunk egészségügyi helyzetéről kötetünkben, valamint Gyenes László állomásvezető mentőtisztnek, aki csapatával nagy odaadással és szakszerűséggel segít a sokszor nagy bajban lévő kövesdieken. Köteles Jánost is köszönet illeti, aki a manapság kényesnek tartott témáról, a kövesdi téesz-világról, időkről mesélte el tanulságos élményeit, emlékeit.
Megpróbáltunk a lehetőségek szerint valamelyest pótolni adósságainkból is mostani kötetünkben, a méltatlanul elfelejtett kiváló, 100 éve született, a mezőkövesdi gimnáziumban, 1932-ben érettségizett, későbbi országos hírű irodalmár, nyelvész, Dr. Martinkó András professzor emlékének őrzését, éltetését. Hiszen nem csak a Gimnázium, de a város is büszke lehet arra a szellemi teljesítményre, amivel Mezőkövesd gimnáziumának neveltje sikeres pályáján megajándékozta a hazai irodalom- és nyelvtudományt.
Érdemes visszaemlékezni a MAME első elnökének beszámolója alapján 15 éves tevékenységére a legjelentősebb események, kulturális akciók felidézésével.
Pap Pál
A Matyóföldről
A kiadvány több mint fél évszázados múltra tekint vissza, hiszen az első értékőrző kötetet Kiss Gyula és Dala József szerkesztésében 1959-ben adták ki. A periodika az 50 éves jubileumi kiadással együtt eddig összesen 36 alkalommal jelent meg. A sorozatban nyomon követhetjük Mezőkövesd életét és történelmét, a gazdasági folyamatokat, az egyházi eseményeket, valamint a helyi oktatás helyzetét. Megismerhetjük a város kulturális értékeit, hiszen a kötetek többek között írók, költők, papok, tanárok, művészek, festőművészek, iskolaigazgatók, polgármesterek, tanácselnökök gondolatait őrzik. Városunk önkormányzata azzal az elhatározással kezdett hozzá az új kötet összeállításához, hogy a periodika hagyományos értékeinek megőrzése mellett meg újult formában jusson el az olvasókhoz. A szerkesztőbizottság tagjai dr. Hajdu András mellett Csirmazné Cservenyák Ilona, Répászky Zoltán és Szlovák Sándor voltak.
Bódi Krisztián
Örülök a találkozásunknak kedves Olvasó!
Köszönet: Páromnak:Lászlónak, Gyermekeimnek: Gellértnek, Illésnek, Pocakpicurnak hogy családomul szegődtek!
S minden Lélektestvéremnek, akikkel összefúj sors szele.
A kötetben aláhúzással jelölt versek dalokká váltak, Póta László jóvoltából.
A Matyóföldről
A kiadvány több mint fél évszázados múltra tekint vissza, hiszen az első értékőrző kötetet Kiss Gyula és Dala József szerkesztésében 1959-ben adták ki. A periodika az 50 éves jubileumi kiadással együtt eddig összesen 36 alkalommal jelent meg. A sorozatban nyomon követhetjük Mezőkövesd életét és történelmét, a gazdasági folyamatokat, az egyházi eseményeket, valamint a helyi oktatás helyzetét. Megismerhetjük a város kulturális értékeit, hiszen a kötetek többek között írók, költők, papok, tanárok, művészek, festőművészek, iskolaigazgatók, polgármesterek, tanácselnökök gondolatait őrzik. Városunk önkormányzata azzal az elhatározással kezdett hozzá az új kötet összeállításához, hogy a periodika hagyományos értékeinek megőrzése mellett meg újult formában jusson el az olvasókhoz. A szerkesztőbizottság tagjai dr. Hajdu András mellett Csirmazné Cservenyák Ilona, Répászky Zoltán és Szlovák Sándor voltak.
Bódi Krisztián
ELŐSZÓ
A környező világ megismerése, birtokbavétele a gyermekeknél igen korán jelentkező vágy, amely a meséken, játékokon keresztül valósítható meg.
Sajnos a felnövekvő kisgyermekek egyre ritkábban élik át azt a semmivel sem pótolható szituációt, amit a mese hallgatása és a játékok átélése jelent. Eltűnőben vannak az érzelmi kultúra kialakításában, kinyilvánításában és kezelésében oly fontos tevékenységek.
Kiss József gyűjteménye óvodáknak, iskoláknak szóló kiadvány, amely segítséget nyújt a meseolvasáshoz, közös játékhoz. Nem egy kötelezően feldolgozandó tankönyv, hanem a napi pedagógiai munkához nyújt gyakorlati segitséget.
Egy kiváló összeállítás, amit óvónők, tanítók bármikor fellapozhatnak és megfelelő forrást találnak nevelő munkájukhoz, a rájuk bízott kicsinyek személyiségfejlesztéséhez.
A szerző professzionális módon ötvözte a klasszikusnak számító és a helyi hagyományokat egyaránt tükröző meséket, elbeszéléseket, köszöntőket, játékokat.
Köszönetet mondok Kiss József tanár úr magas színvonalú munkájáért, és egyben jó szívvel ajánlom a könyvet valamennyi szülőnek, pedagógusnak.
Meggyőződésem, hogy ez a kiadvány nem hiányozhat egyetlen óvoda és iskola könyvespolcáról sem.
Kiss László oktatási főtanácsos
BEVEZETŐ
Matyóföldünk gazdag néphagyománnyal rendelkezik. A mezőkövesdi gyermekfolklór a matyóság történetének szerves része. Ezt tartalmazza a „Gyermekvilág” c. könyvem, melyet olyan szándékkal adok közre, hogy a megismerésen túl azok újraélése is megtörténjen. Tanítványaink éljék át az eseményeket, tudjanak elmondani és eljátszani minél több mesét, játékot.
Régen a matyó gyermekek 6 évig jártak iskolába, 12 éves korban már az élet iskoláját végezték. Fiatal korban is sokat dolgoztak, de mindig jutott idő a mesére, a játékra.
Az alkotókedv, a teremtés képessége ellentétes mindazzal, ami ma sok „teljesítménycentrikus” iskolában történik. Minél gazdagabb a gyermekek érzésvilága, annál hatékonyabbak lesznek a tanulásban, annál mélyebbre tudják elraktározni a külső információkat. Adathalmazok helyett tanítsuk őket arra, amire leginkább szükségük lesz, a szép és jó befogadására. Múltunknak ez a színes világa a ma élő gyermekeink életét is gazdagítja. Kívánom, hogy a kiadvány váljék a lelkük mozgatórugójává.
Könyvemet három részre osztottam:
Első témakör a mesék világát tartalmazza.
A mese a gyermek számára egy csodálatos, gazdag világ, amely kinyitja a jövő kapuját. Ha mesét hallgat vagy olvas, az elkezd dolgozni a gyermekben, azonosul vele.
A népmesékben sok száz éves tapasztalat halmozódott fel. A mesék által közvetített értékek főleg az óvodás és kisiskolás korban fontosak: szépség, jóság, igazság, szeretet, tréfa, stb. Pl.: állatmesékben az állatok között béke van. „Boldogan éltek, míg meg nem haltak.”
Mesén nőtt gyermek el tud igazodni jó és rossz, igaz és hamis között.
Az általam gyűjtött és közölt népmesék egy része másfelé is ismert lehet, de azok variált formában jelennek meg. Változtatnak, alakítnak rajtuk, úgy adják tovább.
Második témakör az Elbeszélések címet kapta.
Egy része konkrét korra, az 1930-as évek summás időszakára vonatkozik. A gyermekek egészen kicsi korban a jászsági tanyákra, az ottani „zsírosparasztokhoz” szegődtek. Megdöbbentő események, élményszerű beszámolók találhatók a fejezetben.
Továbbiakban az iskolai életről, babonákról, a paraszti élet történéseiről szólnak az elbeszélések. Az adatközlők az életük történetét élvezetes előadásban mondták el.
Harmadik részben a Gyermekjátékokról írok.
A fejezet elején a gyermekfolklór szövegek találhatók, utána pedig a gyermekjátékok készítéséről, használatáról, egyéb játékokról szólnak. Megtalálhatók a rigmusok, köszöntők, kurjantók, kiszámolók, dramatikus játékok.
A matyó gyerekek sohasem unatkoztak, sokféle játékukat gazdag fantáziával készítették el.
Dramatikus játékok koreográfiái a mai gyermekek számára készültek, melyeket népi lektorok hagytak jóvá. Ezeket tanítványaimmal nagy sikerrel adtuk elő, ezért ajánlom a mai óvodáknak, iskoláknak.
A kiadvány hiánypótló, értékmentő és értékteremtő szerepet tölt be.
Az eredetiség megőrzése végett nem a helyesírási szabályoknak megfelelően, hanem a közölt formában, néha a matyó tájnyelv szerint írom le az eseményeket. Azt tapasztaltam, hogy ezek feldolgozásakor a tehetségesebb és gyengébben tanuló gyermekekben egyaránt összeérlelődnek a dolgok.
A Gyermekvilág című kiadvány jelentsen új színfoltot, járjon be minél több óvodát vagy iskolát. Növelje gyermekeink lelki intelligenciáját.
Bízom abban, hogy kollégáim bátrabban élnek a lehetőségekkel. Ilyen gondolatok kíséretével indítom útjára kiadványomat.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik a könyv megjelenését elősegítették.
Kiss József