Matyóföld 2003/2004

Matyóföld 2003/2004

Irodalmi és néprajzi évkönyv

Tisztelt Olvasó!

konyv_matyofold0304A magyar nép szellemi vagyonának egyik legszebb és legbecsesebb kincse az irodalmi alkotás – a könyv. Mi, „matyók” ápoljuk hagyományainkat, értékeket mentünk és új értékeket teremtünk, tevékenységünk a múlthoz kötődik. szép szokásokat őrzünk és művelünk a ma emberének hasznára és örömére. ezt tesszük most is, amikor a „Matyóföld” periodikát – e szép és tradicionális kiadványt újra megjelentetjük.

Városunk méltán lehet büszke arra, hogy népes azoknak a köztiszteletben álló személyeknek a tábora, akik évtizedek óta lelkesedéssel gyűjtik és feldolgozzák településünk múltját és jelenét. A könyv szerzőinek ezúton is őszinte tisztelettel köszönöm, hogy két éves értékes szellemi munkájuk gyümölcseként tartalmában gazdag, esztétikus kiadványt adhatunk ismét Mezőkövesd polgárai és vendégeink számára.

A „Matyóföld” periodika alapító tagjai és több szerkesztője már nem lehet közöttünk – ezért a könyv első részében rájuk emlékezünk, köszönetünket kinyilvánítva és emléket állítva irodalmi munkásságuknak. Tanulmányok, szociográfiák, szépírások, versek, a helyi és a Kövesdről elszármazott művészek képei teszik értékessé számunkra e kiadványt.

Jó szívvel ajánlom a maga nemében páratlan művet városunk polgárai, vendégei és valamennyi olvasó számára. Őszintén remélem, hogy az ellentmondásokkal teli világunkban ennek a számunkra kedves könyvnek a forgatása kikapcsolódást, irodalmi élményt és új ismereteket nyújt mindenki számára.

Mezőkövesd, 2004. december 1.

Tállai András
polgármester




Kóró Józsefné, a Matyóház alapító elnöke

Kiss József:

Kóró Józsefné, a Matyóház alapító elnöke

konyv_koroneKiss József tanár úr könyve – a személyes érintettség, a mezőkövesdi matyó múlt iránti tisztelet és szeretet okán – érzelmekkel telített, szubjektív értékeket is felvonultató munka. Nemcsak a történész vagy az etnográfus száraz szaktudományának objektív hűvösségével, hanem a helyi tradíciókat mélyen ismerő, azokat naponta átélő pedagógus lokálpatrióta szeretetével fordul a matyóság történelme és annak szereplői felé. Nemcsak a megszólaltatott visszaemlékezők hangjai, hanem a szerző személyes érzései és a múlt megbecsülésére intő gondolatai is megjelennek a kötetben.

A könyv a néprajztudomány, a helytörténet-honismeret és az általános magyar művelődéstörténet szempontjából egyaránt fontos értékeket gyűjtött csokorba. A néprajz terén kiemelkedő az első fejezet, Kóró Józsefné önéletrajzi elbeszélése. Kiss József kiváló szerkesztői érzékére vall, hogy a tárgyilagos bemutatás előtt átadja a szót a főszereplőnek, és első személyű narratívában engedi őt beszélni. Így kerül igazán közel az olvasóhoz Kóró Józsefné személyisége, fordulatos életútjának drámaisága, egyéni sorstragédiáinak katartikus ereje. Élményszerűen megismerhető belőle az a szegényparaszti, idénymunkás, ám mégis cifra népművészetet teremtő matyó életvilág, amely annyi tehetséges alkotónak – köztük a Matyóház népművészeinek – felnevelő és kibocsátó közege volt a 20. században.

A helytörténet és az egyetemes magyar művelődéstörténet szempontjából példaértékű az a módszer, ahogyan bemutatásra kerül a második részben a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet megalakulása és első 15 éve. A korszerű történetírásra jellemző „mikrotörténelem” és a visszaemlékezéseken alapuló „oral history” műfajainak segítségével rajzolódik ki előttünk a matyó népművészetnek ez a kései időszaka. Az intézmény történetébe a benne dolgozók személyes sorsán, egyéni szerepvállalásán, emlékekben felidézett mindennapjain át nyerhetünk bepillantást.

Az 1950-es, 1960-as években az államilag irányított, szakmailag felügyelt népi iparművészeti tömegtermelés mellett mindvégig jelen volt az egyéni alkotók hagyományőrző tevékenysége. A harmadik részben a kiemelkedő népművészek életrajzain, a Népművészet Mestere címet is elnyerő alkotók munkásságán keresztül érzékelhetjük ezt a folyamatot. Mindezen értékek mellett azonban a könyv legfontosabb üzenete ugyanaz, ami Kiss József legutóbbi könyveinek egységes vezérfonala: kellő tehetséggel, hittel, kitartással és áldozatos munkával a legegyszerűbb sorból származó emberek is képesek voltak maradandót, világhírűt alkotni Mezőkövesden. Ennek a tényfeltáró, értékmentő munkának a folytatásához kívánok magam és munkatársaim nevében is további erőt, egészéget, Isten áldásával!

Tóth Arnold etnográfus
Néprajzi osztályvezető
Herman Ottó Múzeum, Miskolc




Gari Margit élete és hangja

Kiss József:

Gari Margit élete és hangja

konyv_garimargitAz emlékezet az, ami biztosíthatja egy ember számára a halhatatlanságot. Minél több ember idézi fel alakját, tetteit, szavait, annál biztosabb, hogy legyőzte a halált. Ez azonban csak keveseknek adatik meg.

Gari Takács Margit azok közé tartozik, aki egész életével olyan hatással volt a körülötte élőkre, hogy nemcsak a családtagok, hanem az egész „matyó család” emlékezetében tovább él. Sorsa – sok kortársáéhoz hasonlóan – igen nehéz volt. A szegénység, a kemény munka ellenére megtalálta a szépséget is az életben, s amire rátalált, megosztotta másokkal. Olyan kincset adott át, amely őt is gazdagabbá tette, s gazdagíthat bennünket is.

Kiss József könyve nemcsak neki állít emléket, hanem számunkra is sokat jelenthet. Közelebb hoz hozzánk egy már-már feledésbe merülő világot, olyan értékeket, amelyekről a mai rohanó korban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni. Múltunk bennünk él tovább, meg kell ismernünk, hogy alakíthassuk a jövőnket. A történelem nem csupán a dicső csaták, jeles uralkodók története, hanem sokkal inkább az egyszerű emberek sorsa, mindennapjai.

Forgathatjuk ezt a könyvet úgy, hogy tanuljunk belőle, de lapozgathatjuk úgy is, hogy erőt merítsünk, kellemes, vidám perceket szerezzünk magunknak, vagy megnyugtató hangját halljuk a felvételekről. Mindenképpen büszkeség tölthet el bennünket, hogy közülünk való volt, s a matyó emberek életét általa az egész világ is megismerheti.

Tállai András
polgármester




Matyó népdalok

Kiss József:

Matyó népdalok

Kiss József mezőkövesdi és tardi gyűjtése

konyv_matyonepdalokA mezőkövesdi és tardi népdalok gyűjteménye jó képet nyújt a Matyóföld népzenei hagyományának szívós életéről, a nép emlékezetében még élő értékeiről.

Nemcsak az új stílus kimeríthetetlenül változatos gazdagsága tárul fel (hisz ez a stílus volt a 20. század első felének virágzó zenei köznyelve; a „Pávakör”-i mozgalom hét-nyolcszáz együttese máig sem merítette ki ezt a dalkultúrát), – hanem akadnak a régebbi stílusokból való dalok is, amelyek még inkább megérdemlik a közreadást, a továbbéltetést.

Matyóföldön a máig tartó módszeres feltárás Kiss József érdeme, aki nemcsak a szebb és újabb változatok sokaságával gyarapítja a matyó népzene tárházát, hanem újabb műfajokkal is gazdagítja azt (kiolvasók, köszöntők, gyermekjátékok, helyi keltezésű ballada, stb.)

Érdemes hát ismét válogatást nyújtani a népzene barátainak a matyó dalhagyományból, e kimeríthetetlen kincsesbányából.

Olsvai Imre népzenekutató




Zsóry Lajos élete és munkássága

Szlovák Sándor:

Zsóry Lajos élete és munkássága

konyv_zsoryAz emberiség történelmének főutcáján nemcsak évszámokkal jelöljük a mérföldköveket. A fontosabb dátumok mellett helyet kapnak azok a személyiségek, akik nélkül valami egészen más világ venne körül bennünket.

Zsóry Lajos élete és munkássága a bizonyíték arra, mit jelenthet egy nagy felfedező, egy olyan kisváros életében, mint Mezőkövesd. Örök példa arra, hogy egy kis közösség szolgabírája, majd országgyűlési képviselője miként orvosolhatja a háború éveiben szegénységben élő emberek gondjait és hogyan képes céljait összekötni városa, térsége lakóinak érdekével. Az első világháború alatti, majd az azt követő ínséges időkben többször szervezett közmunkákat, ínségmunkákat, humanitárius gyűjtéseket, melynek pénzügyi fedezetére a járás önkormányzatai szegénypénztárakat hoztak létre. A ’20-as években céljául tűzte ki a nincstelenek földhöz juttatását, valamint az otthon nélkül maradtak gondjainak orvoslását. Főszolgabírói megbízatását 1931-ig, országgyűlési képviselővé választásáig töltötte be. A könyv rendkívül nehéz gyűjtő és forráselemző munka gyümölcse, egyszersmind az első kísérlet a Zsóry életmű méltó összefoglalására. A mű egy olyan ember munkásságát öleli fel, aki nemcsak városát, de térségét is elindította a polgárosodás útján. Fürdőalapító tevékenységével kapcsolatban nyomon követhetjük az Európa, és világszerte híressé vált Zsóry gyógyfürdő születését és gyarapodását.

Amikor Zsóry Lajos kezdeményezésére 1924-ben oltalomba vették a Matyó hímzést, és amikor szintén az ő munkájának köszönhetően 1940-ben megnyitotta kapuját a gyógyfürdő, megszületett a „lehetőségek városa”. Emléke előtt tiszteleg ez a mű.




Az internátustól a kollégiumig 1917-2002

Szlovák Sándor:

Az internátustól a kollégiumig 1917-2002

konyv_internatusSosem volt könnyű egy kisvárosban új nevelési intézményt létrehozni, s a történelem vad viharai között is megőrizni benne a tudást és az emberi tisztesség, méltóság iránti ragaszkodást, mint legfőbb pedagógiai hitvallást. Persze ma sem könnyű, de a múlt kiemelkedő személyiségeinek, pedagógusainak, lelkes diákjainak példája megerősít bennünket abban, hogy érdemes.

A kollégium sajátos intézménye volt és marad a magyar nevelésügynek. Nélküle számos kiváló tehetség, sok jó elme és még több hasznos tagja veszett volna oda magyarságunknak.

A mezőkövesdi internátus- konviktus- diákotthon- kollégium életrajza rámutat arra is, hogy egy helység lokálpatrióta polgárainak lelkes akarása, áldozatkészsége nélkül a hely szellemét, a „genius loci”-t nehéz megvalósítani. Ez a szellem pedig olyan intézményekben izmosodik, mint amilyet a jelen kiadvány valósághűen igyekszik bemutatni.

Szabó Bognár Imre
kollégiumi igazgatóhelyettes
egykori megyei kollégiumi szaktanácsadó




Szavalóverseny a Könyvtárban

Az idén is szép számmal jelentkeztek a helyi iskolások a könyvtár által meghirdetett szavalóversenyre. A zsűri nehéz helyzetben volt, hiszen a diákok becsületesen felkészültek a megmérettetésre.

Középiskolás szavalóverseny (2016. április 11.)

Téma: Tóth Árpád (születésének 130. évfordulója kapcsán)

A díjazottak:

1. helyezett Lengyel Lilla (Szent László Gimnázium);
2. helyezett: Kiss Marcell (Szent László Gimnázium);
3. helyezett: Molnár Zita (Szent László Gimnázium).
A könyvtárosok különdíját Ördög Rebeka (Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola) vitte el.

1-2. osztály (2016. április 13.)

Téma: természettel kapcsolatos vers

A díjazottak:

1. hely: Patai Dóra (Szent István Katolikus Iskola, Mezőkövesd)
2. hely: Dobos Pongrác László (Bükkalja Általános Iskola, Bogács)
3. hely: Korpás Róbert (Szent István Katolikus Általános Iskola)

3-4. osztály (2016. április 13.)

Téma: természettel kapcsolatos vers

A díjazottak

1. hely: Juhász Noémi (Forrás Oktatási Központ, Tard)
2. hely: Boldizsár Zsófia (Szent István Katolikus Általános Iskola ,Mezőkövesd)
3. hely: Kardos Zsófia (Szent István Katolikus Általános Iskola, Mezőkövesd)
Zsűri különdíj: Czufor Mihály (Mező Ferenc Tagiskola, Mezőkövesd)

5-6. osztály (2016. április 13.)

Téma: szeretetről szóló vers

A díjazottak

1. hely: Szabó Anna Gréta (Szent Imre Tagiskola, Mezőkövesd)
2. hely: Sebők-Darmos Hanna (Szent Imre Tagiskola, Mezőkövesd)
3. hely: Guba Lilla (Forrás Oktatási Központ, Tard)

7-8. osztály (2016. április 13.)

Téma: szeretetről szóló vers

A díjazottak

1. hely: Katyina Boglárka (István Király Általános Iskola, Szentistván)
2. hely: Vályi-Nagy Réka Dina (Szederkényi Anna Tagiskola, Mezőnyárád)
3. hely: Konkoly László (István Király Általános Iskola, Szentistván)
zsűri különdíja: Holló Márk (István Király Általános Iskola, Szentistván)

Óvodások (2016. április 14.)

Téma: vidám, vicces tavaszi vers

A díjazottak

1. hely: Patai Sára (Egri úti tagóvoda, Mezőkövesd)
2. hely: Molnár Csenge (Dohány úti tagóvoda, Mezőkövesd)
3. hely: Bodonszky Kolos (Óvoda, Tibolddaróc)
zsűri különdíja: Benk Orsolya Dóra (Dohány úti tagóvoda, Mezőkövesd)




Országgyűlési képviselőválasztások és képviselők…

Kápolnai Iván – Szlovák Sándor:

Országgyűlési képviselőválasztások és képviselők a mezőkövesdi térségben 1848-2001

konyv_orszaggyulesiE kötet szerzői: Kápolnai Iván és Szlovák Sándor hiánypótó munkát alkottak, amikor elkészítették a mezőkövesdi térség képviselőválasztásának történetét. E mű ötvözi az országgyűlési, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választások történetét, bemutatja a mezőkövesdi képviselők életrajzát és munkásságát. vizsgálták a választókerületek változó földrajzi elhelyezkedését, a választási jogosultak és a teljes lakosság arányát. A választások adatait településenként részletezik, bemutatják a választási aktivitás településenként eltérő voltát és a régió politikai magatartását.

A megválasztott képviselők személyének bemutatása után a születési hely, társadalmi környezet, iskolai végzettség és foglalkozás, politikai pártállás és annak esetenkénti változása, valamint a választókörzetükben végzett tevékenységük bemutatása, értékelése következik.

A kötet kuriozitása, hogy Magyarországon első ízben vállalkozott egy kistérség parlamenti választásainak másfél évszázadot felölelő jogi, demográfiai, szociológiai, pártpolitikai és történeti szempontok szerinti áttekintésére. A mű gazdag forrásfeldolgozása, a mezőkövesdi politikai élet történetének és jelenkorának leírása, valamint a képviselők almanach-szerű bemutatása miatt rendkívül fontos dokumentum.

Villám Judit
Országgyűlési Könyvtár gyűjteményvezetője




Bán József: Matyó hagyományok nyomában

Bán József:

Matyó hagyományok nyomában

konyv_matyohagyomanyokHajdanvolt eleink nyomában…

Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését. A Mezőkövesd Könyvtáráért Alapítvány alapfeladatai között célul tűzte ki a helyismereti tárgyú anyaggyűjtés és könyvkiadás támogatását. Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak.

„A népi szokásokban erkölcsi szabály, íratlan törvény, előírások, tilalmak, cselekményekhez kötött tevékenység és viselkedésrend van jelen, de illemtan, költészet, mítosz és mágia is jelentkezik” – idézhetjük a szerzőt. Az írásos kordokumentumok és a múzeumban őrzött tárgyak mellett éppen olyan ékesen őrzik egy közösség napjainak eseményeit a szájhagyomány révén ránk maradt emlékek, az e kötet lapjain elfeledett ismerősökként ránk köszönő, egykor hétköznapi „öltözékként” viselt ragadványnevek. Érdekes adalék a két világháború közötti időszakra a híres-hírhedt, a „hagy korogjon, csak ragyogjon” – szemléletnek véget vető ragyogóégetés történetének felidézése.

Az esztendő jeles napjainak, a hozzájuk fűződő hiedelmeknek elősorolása, a népi időjóslás, az évszázados megfigyelések összegyűjtése teljes képet nyújt arról a gondolkodásmódról, amellyel az élettel járó kockázatot akarták csökkenteni a természet jelenségeinek kifürkészésével és a maguk javára fordításával. Az „idő a gazda”, vagyis az regulázza a teendőket, szabályozza a paraszti lét folyását. Őseink kapcsolata a természettel létfontosságú, magától értetődő volt, ami napjainkra már nem mondható el. (Jövőnk talán azon múlik, hogy sikerül-e tudatos kapcsolatot teremteni újra a természettel. ) A szántóvető ember által gyakorolt ájtatosságok, imák, mint az előzőekből következik, szorosan kötődnek a földműves mindennapi tevékenységéhez, melynek sikerétől léte függött, ezért fohászai éppúgy nélkülözhetetlenek voltak, mint az időjárás figyelése.

Ritka, a maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Az utókornak érdekesség, a néprajzosoknak igazi kincsesbánya a hosszú évek során lankadatlan szorgalommal, a kortárs tanúságtévő megörökítő szándékával papírra vetett írások fűzére. Jó szívvel ajánlom figyelmébe minden lokálpatriótának, városunk múltjában búvárkodó helytörténészeinknek, de az unokák nemzedékének is, akik, talán folytatói lehetnek ennek a nemes és hiánypótló feladatnak. Önbecsülésünk mércéje, hogy elődeink hagyatékát hogyan mentjük át utódainknak örökségül.

Illesse köszönet mindazokat, akik lehetővé tették e kötet megjelenését: a szerzőt az alkotásért, a szponzorokat segítőkészségükért, mely révén többen vehetik kézbe a kiadványt.

Pintér Mária
szerkesztő




Hajdu Ráfis János : Aknászok, tűzszerészek, …

Hajdu Ráfis János:

Aknászok, tűzszerészek, hős magyar honvédek
a II. világháborúban és a következő években

konyv_aknaszokA könyv nem kifejezetten helyi vonatkozású, hiszen egy speciális területet, a tűzszerészek munkáját, életét örökíti meg. Mégis van kapcsolódási pont, hiszen a könyv egyik szerkesztője, Hajdu Ráfis János maga is tűzszerész volt a katonaéveiben. A több mint tíz szerző az aknászok nehéz munkáját és az ott szerzett tapasztalatokat eleveníti fel visszaemlékezéseiben. De nem csak visszaemlékezéseket, történeteket olvashatunk a könyvben, hanem igazi csemegét is találnak azok, akiket a tűzszerészek munkája érdekel, hiszen a Tűzszerész ismeretek című fejezetben Hajdu Ráfis János egykori rajzainak segítségével aprólékos részletességgel ismerhetjük meg a XX. század közepén használatos lövedékeket, lőszereket, kézigránátokat, azok műszaki leírását, felépítését, használhatóságát. A rajzos ismertető mellett korabeli katonai fotók és dokumentumok teszik még szemléletesebbé az olvasmányosan megírt, hiteles dokumentumírásokat. A kötet háborús élményeket, műszaki ismereteket, katonai életet bemutató írásokat kedvelő olvasóknak szerezhet örömet.