Csillagkép ablakomban
Gennadij Ajgi:
Csillagkép ablakomban
A 75 éve született csuvas költő versei Cseh Károly fordításában
A könyvről
Néztük hosszan a hídról az egymásba simuló két folyót: Tokajnál a Tiszába hömpölygő Bodrogot, majd lelkesülten odafordultam Ajgihoz: Gena, a te verseid ilyen fényes hullámzásúak! S tényleg, ezt az őserejű, világló lüktetést éreztem mindahányszor opusai fordításakor.
Akkor és ott – huszonegy éve, augusztus utolján — látható-láttató verssé emelkedett minden: a parti füzek zöld szüzekké („íva—gyeva” — játszottunk a szavakkal), a lépcsők betonhullámokká lényegültek, és a találkozás öröme ringatott, vitt az egymásra találás felé, melynek „lírai létlelete” e kötet. Címére utalva talán mondhatom azt is, könyvvé sorjázott félszáz verse: ott virrasztó „csillagkép ablakomban”.
Tekintetemmel teremtőjét (meg titkát): a három esztendeje égivé ezüstösült őszfejű, arany lelkű csuvast fürkészem, aki még itt és már ott is van egyszerre. A költőt, aki soraiban csillagzik tovább.
Cseh Károly
Gennadij Ajgi olyasmit vitt véghez, mint Ajtmatov vagy García Márquez: saját népét, kultúráját remekművekben írta be a világirodalomba. Szerepelt a Nobel-díjra javasoltak között. Csak sajnálni lehet, hogy a belső köröknél elfogyott az őt támogatók ereje. A jeles csuvas lírikust méltán tüntették ki a Francia Akadémia Desfeuilles-díjával, hazánkban pedig Artisjus-díjjal. és Ady-emlékéremmel jutalmazták műfordítói munkásságát. A 75 esztendővel ezelőtt, 1934. augusztus 21-én született Gennadij Ajgi csodálatos szellemiség-lelkiségű verseit, a költő-műfordító Cseh Károly Ajgi-fordításait, a Csillagkép ablakomban című kötetet az olvasók értő figyelmébe és szeretetébe ajánlom.
Cs. Varga István
A hely, ahol élsz, vagy éltél – mint például Mezőkövesd – léted formálója. Ez a dél-borsodi kisváros évszázadokon át ezreknek, tízezreknek volt ott-hona, illetve otthona ma is. Ez a kisváros évszázadok óta ezreket, tízezreket bocsátott, bocsát el országba – világba. A pontos számuk nem ismert, s még inkább nem az egyes emberek neve. A temetők síremlékei, fejfái ugyan őrzik – igaz korlátozott számban – az egykor élt kövesdiek nevét, ám a kő is porlad, a fa is korhad, ráadásul az utódok emlékezete is megfakul. S egyszer csak eljön az a pillanat, hogy aki volt egykoron, mára már nincs is. Ne hagyjuk, hogy ez így legyen! Könyvünk, mely úttörő vállalkozás nemcsak Mezőkövesden, hanem egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, gát kíván lenni az elmúlás hömpölygő folyamával szemben. Egyelőre kis gát, amely néhány száz névből épült, amelyet néhány száz név tart össze. Ez a gát védi ezt a néhány száz nevet. Igazi értéke az, hogy felhívó, felkiáltó jel! Üzeni a mának, hogy vagyunk, a jövőnek, hogy voltunk! Üzeni, hogy idekötődünk, hogy idekötődtünk! Üzeni, hogy valamennyien egy-egy falevél vagyunk azon az ezeréves tölgy-fán, amely nagyon mélyről gyökeredzik, s Matyó tölgyként ismer a világ.
Nagy örömmel ajánlom a tisztelt Olvasók figyelmébe Pető Margit Rozmaring ága, virágnak virága és a Kedves vendég, tiszteltessél nálunk megvendégeltessél című könyveit egy kötetben. Ez a különleges kiadvány az I. Matyó Világtalálkozó alkalmából jelenik meg újra. A matyó népszokásokat, mindennapokat feldolgozó gyűjtemény nemcsak híres matyó kultúránkat őrzi meg, mutatja be az utókornak, hanem ezen hagyomány továbbörökítésében is óriási szerepet vállal néprajzi, irodalmi, és gasztronómiai téren egyaránt. A szerző Matyóföld szívében töltött gyermekkorára emlékezve szól az ételek elkészítéséről, és nem csak erről. Leírásait népi mondásokkal, dallamokkal, történetekkel színesíti, ezzel egyedülállóvá és maradandóvá téve az alkotást. A könyvek eddigi sikerei önmagukért beszélnek, keresettségük sem véletlen.
Jónás könyve címmel jelent meg a bogácsi születésű író-újságíró legújabb, sorrendben 40. kötete.
Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését. . Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak. Bán József tanár úr az első kiadás megjelenése után elhunyt. A második kiadás megjelenését családja engedélyezte, és Mezőkövesd Város Önkormányzata kiadásában jelent meg.
Megtiszteltetés számomra, hogy előszót/ajánlást írhatok ehhez a könyvhöz, hiszen egy olyan műről van szó, amely a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Szakközépiskola 100 éves fennállása alkalmából kerül kiadásra és az immáron 40 éve az intézmény falai között megrendezésre kerülő matematikaversenyről szól. A könyv — ami egyben feladatgyűjtemény is — átfogóan bemutatja a feladatokon keresztül a matematika szépségeit, a számok érdekes és izgalmas világát. Úgy gondolom, ez a feladatgyűjtemény nemcsak a számok „szerelmeseinek” szól, hanem mindenkinek, aki mélyebb bepillantást szeretne nyerni a matematikába. Hiszen kiválóan alkalmas arra, hogy gyakorlásként, versenyre való felkészülésként, kiegészítő anyagként szolgáljon diákoknak, tanároknak egyaránt. A feladatok a középiskolai tananyag egészét bemutatják, találhatók a gyűjteményben egyenletek, algebrai törtek, függvények, hatványok, vektoros és logikai feladatok egyaránt. Így véleményem szerint mindenkinek hasznos lehet, aki részletesebben szeretné tanulmányozni a matematika világát.
Az Ipiapacs című verseskötet az azóta már elhunyt szerző magánkiadásában jelent meg.
A sorozat szerkesztői arra törekedtek, hogy Mezőkövesd és környéke helytörténetének eddig kevésbé ismert mozzanatait tárja föl, ily módon gazdagítva a térség történelmét. A VI. kötet szerzői: Bernát István, Dalmáth Lajos, Dudás Mária, Hajdu Ráfis János, Huzly Imre, Jéger Károly, Pap Pál, Pető Margit, Szegedi Gyula, Szlovák Sándor.
Sorozatunk V. kötetében élő hagyományainkat, a sikeres törekvéseket, sokat próbált matyó közösségünk önfeláldozó igyekezetét, a jó szándékú, tehetséges alkotókedvet szeretnénk bemutatni – jelen és múltbéli állapotában. Eredményeivel és nehézségeivel, kudarcaival, a vágyakkal, melyeket nem mindig sikerül megvalósítani. Hogy mégis előbbre jussunk és ne csupán egyhelyben topogjunk – ne adj’Isten hátrafelé haladjunk -, az nagy erőfeszítéseket, áldozatvállalást kíván a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesületének tagságától is, hiszen ahogy a szervezetünk nevében találóan benne foglaltatik: tagjaink sorában vannak „alkotók”, az alkotást pártolók, lelkes lokálpatrióták, a művészeteket kedvelő földijeink, akiknek fontos az országosan ismert „matyóság” jelen boldogulása és az élhetőbb jövőjén való fáradozás.
A kiadvány több mint fél évszázados múltra tekint vissza, hiszen az első értékőrző kötetet Kiss Gyula és Dala József szerkesztésében 1959-ben adták ki. A periodika az 50 éves jubileumi kiadással együtt eddig összesen 36 alkalommal jelent meg. A sorozatban nyomon követhetjük Mezőkövesd életét és történelmét, a gazdasági folyamatokat, az egyházi eseményeket, valamint a helyi oktatás helyzetét. Megismerhetjük a város kulturális értékeit, hiszen a kötetek többek között írók, költők, papok, tanárok, művészek, festőművészek, iskolaigazgatók, polgármesterek, tanácselnökök gondolatait őrzik. Városunk önkormányzata azzal az elhatározással kezdett hozzá az új kötet összeállításához, hogy a periodika hagyományos értékeinek megőrzése mellett meg újult formában jusson el az olvasókhoz. A szerkesztőbizottság tagjai dr. Hajdu András mellett Csirmazné Cservenyák Ilona, Répászky Zoltán és Szlovák Sándor voltak.