Mezőkövesdi matyó hímzés
Varga Marianna:
Mezőkövesdi matyó hímzés
AJÁNLÁS
Varga Mariann, mint néprajzkutató közel fél évszázada foglalkozik a magyar – ezen belül a matyó – népművészet kérdéseivel.
Könyve történeti fejlődésében ismerteti meg és tárja olvasója elé e méltán világhírű hímzésnek a legszebb alkotásait, s azok alkotóit. Az olvasó megismerheti belőle a matyó hímzésben is megtalálható régi stílust (17-19. sz. eleje), az új paraszti stílust (19. század), mely egyben a matyó hímzés virágkorát is jelenti. De ismerteti a matyó népművészet legújabb alkotásait: a legújabb stílust, sőt napjaink népi iparművészetének számos remekét. Ez egyben arról is bizonyságot tesz, hogy a matyó hímzés nem csupán múzeumi tárgy, hanem él, nagyon is él és hirdeti népének alkotóerejét. Életben tartását, továbbvitelét azzal is szolgálja a könyv, hogy gyakorlati útmutatást ad öltéstechnikájához és tájékoztat a hímzéshez szükséges alapanyagokról, hímzőfonalakról. A rajzok magas színvonala Kertész Istvánné, a Népművészet Mestere, korszakunk elismert, országos hírű alkotója kezemunkáját dicséri, mint több hímzés is a kötetben. Megtudhatjuk a műtárgymásolás és újraalkotás szabályait, tanácsokat kaphatunk a minták kicsinyítéséhez és nagyításához, azok másolásához.
A kötet részleteiben és egészében is hiánypótló szerepet tölt be. Monográfiaként is egyedülálló, hiszen ilyen mélységekig még egyetlen mű sem tárta fel a matyó hímzés sajátosságait. Egyedülálló abban is, hogy feldolgozza a népi iparművészeti matyó hímzés immár félévszázados történetét is. A rajzokkal, gyakorlati útmutatókkal, kiváló illusztrációs anyaggal nemcsak elméleti szakemberek, hanem gyakorlati hímzők számára is gazdag információs anyagot közvetít.
Barsi Hajna
A címmel ellentétben a szerző nemcsak a híres matyó íróasszony által rajzolt csodálatos matyó motívumokat mutatja be, hanem rövid áttekintést ad a matyó népviseletről, valamint a matyó hímzés korszakairól is. Kisjankó Borin kívül bemutatja a híres matyó íróasszonyokat, majd külön fejezetet szentel Kisjankó Bori életének és művészetének. Ezután következnek a híres íróasszony rajzai a rajzok pontos leírásával. A füzetszerű könyvben bőséges bibliográfiát is találunk, melyek a matyó kultúrához kapcsolódnak.
Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2010-es év felolvasóüléseinek anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene.
Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2009-es év felolvasóüléseinek anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene.
Matyóföld kultúrájáról II. Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2007-es és 2008-as év felolvasóüléseinek anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene.
A Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2005-ös év felolvasóülésének anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene. A felolvasóülés célja az volt, hogy az előadók olyan témát dolgozzanak fel, amelyek nem, vagy csak kevéssé voltak föltárva. Így olvashatunk többek között városunk 1905-ös villamosításáról; a Zsóry-fürdő létrejöttéről; ízelítőt kaphatunk a családfakutatás módszeréről; megismerhetjük a Szent Anna kultuszt; újabb adatokat kapunk Dala József és Takács István művészetéről; a Matyó Múzeum átalakulásáról; a negyedik matyó falu, Dolya életéről; a népi írók munkájáról; Kiss Gyula és Benkóczy György írásairól; a Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményéről, mely további kutatáshoz használható. A könyvet színes és fekete-fehér fotók teszik még élvezetesebbé.
A Családfakutatás Matyóföldön című könyvemmel kapcsolatban megjegyezték, hogy abban csak a mezőkövesdi anyakönyvekkel foglalkozok, ezt csupán anyagi és terjedelembeli korlátok miatt tettem, most pedig könyvem címéhez híven a további két matyó település Szentistván és Tard anyakönyveiről is szólok. A családfakutatás egyéb kiegészítő forrásairól is írok, most is csak a terjedelmi határok figyelembevételével, és szeretném, még ha további könyveket is ki tudnák adni, hiszen ez a téma kiaknázhatatlan.
Ki ne foglalkozott volna már azzal, hogy kik a szülei, rokonai? A gyerekek első szava is általában ez: mama. Később aztán jönnek a többi rokonok is: apa, nagymama, dédmama stb. A családfakutatással is lényegében őket és a szüleiket keressük meg.
Kiss Gyula visszaemlékezése alapján az első szám megjelenése a megyei sajtóban is visszhangra talált. Az Észak-Magyarország című lapban Benedek Miklóstól több cikk jelent meg. Ismertette és értékelte a Napjaink és a Borsodi Szemle 1960/3. számában is. „Hosszas várakozás után elhagyta a sajtót a Mezőkövesden élő írók, tollforgató emberek és a Matyó Múzeum kiadványa, a „Matyóföld’, amely másfél száz oldalon kíván képet adni Mezőkövesd és környéke múltjáról és jelenlegi kulturális helyzetéről (…) …a kötet létrehozói dicséretet érdemelnek fáradságos munkájukért és megérdemelnék a szélesebb körű érdeklődést.”
Dr. habil. Márkus Béla: Lukács Gáspár, a kritikus