Matyóföld kultúrájáról III.
Matyóföld kultúrájáról III.
A feltáratlan matyó örökség értékelése – a 2009. év felolvasóüléseinek anyaga –
(szerk.: Pap János)
Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2009-es év felolvasóüléseinek anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene.
Részlet a bevezetőből:
„… 2009-ben melyek is voltak témáink a felolvasóüléseken? Ezeket csupán jelezni szeretném. Van arra lehetőség, hogy akár az előadás anyaga elolvasásával, akár kutató munkával róla többet tudjunk. Történelmi, kulturális előadásainknál megtudhatjuk a híres, régi mezőkövesdi egyházi anyakönyvek rejtelmes és egyedüli értékeit, a II. világháború mezőkövesdi igaz történetét, a járások megszüntetésének helyzetét, a matyósággal foglalkozó filmek tudásunkat kiegészítő szépségeit, ismereteit. Az irodalom területéről, hogy miért fontos nekünk Janus Pannónius, Radnóti költészete, egy matyóföldi költő (Sorki Dala Andor) verseinek elemzésével egész irodalmunk helyzetére is utalva. A néprajz-népművészet terén Győrffy Istán, Móra Ferenc és Szabó Zoltán munkáinak kövesdi vonatkozásait, az utánozhatatlan székely kapu népszerűségét. Nyelvészetben a mai szóhasználat kirívó jelenségeiről, a képzőművészetben a karikatúra szükségességéről olvashatunk. Témáink felsorolása után mégegyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az országos évfordulókra figyelemmel voltunk, de a mezőkövesdi olvasókat is érintették valamilyen módon előadásaink.”
Pap János, a könyv szerkesztője
Matyóföld kultúrájáról II. Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2007-es és 2008-as év felolvasóüléseinek anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene.
A Pap János, MAME elnök által szerkesztett könyv a 2005-ös év felolvasóülésének anyagát tartalmazza. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete fontos feladatának tekinti, hogy minél jobban feltáruljon Mezőkövesd múltja és jelene. A felolvasóülés célja az volt, hogy az előadók olyan témát dolgozzanak fel, amelyek nem, vagy csak kevéssé voltak föltárva. Így olvashatunk többek között városunk 1905-ös villamosításáról; a Zsóry-fürdő létrejöttéről; ízelítőt kaphatunk a családfakutatás módszeréről; megismerhetjük a Szent Anna kultuszt; újabb adatokat kapunk Dala József és Takács István művészetéről; a Matyó Múzeum átalakulásáról; a negyedik matyó falu, Dolya életéről; a népi írók munkájáról; Kiss Gyula és Benkóczy György írásairól; a Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményéről, mely további kutatáshoz használható. A könyvet színes és fekete-fehér fotók teszik még élvezetesebbé.
A Családfakutatás Matyóföldön című könyvemmel kapcsolatban megjegyezték, hogy abban csak a mezőkövesdi anyakönyvekkel foglalkozok, ezt csupán anyagi és terjedelembeli korlátok miatt tettem, most pedig könyvem címéhez híven a további két matyó település Szentistván és Tard anyakönyveiről is szólok. A családfakutatás egyéb kiegészítő forrásairól is írok, most is csak a terjedelmi határok figyelembevételével, és szeretném, még ha további könyveket is ki tudnák adni, hiszen ez a téma kiaknázhatatlan.
Ki ne foglalkozott volna már azzal, hogy kik a szülei, rokonai? A gyerekek első szava is általában ez: mama. Később aztán jönnek a többi rokonok is: apa, nagymama, dédmama stb. A családfakutatással is lényegében őket és a szüleiket keressük meg.
Kiss Gyula visszaemlékezése alapján az első szám megjelenése a megyei sajtóban is visszhangra talált. Az Észak-Magyarország című lapban Benedek Miklóstól több cikk jelent meg. Ismertette és értékelte a Napjaink és a Borsodi Szemle 1960/3. számában is. „Hosszas várakozás után elhagyta a sajtót a Mezőkövesden élő írók, tollforgató emberek és a Matyó Múzeum kiadványa, a „Matyóföld’, amely másfél száz oldalon kíván képet adni Mezőkövesd és környéke múltjáról és jelenlegi kulturális helyzetéről (…) …a kötet létrehozói dicséretet érdemelnek fáradságos munkájukért és megérdemelnék a szélesebb körű érdeklődést.”
Dr. habil. Márkus Béla: Lukács Gáspár, a kritikus
Tisztelt Olvasó!
A magyar nép szellemi vagyonának egyik legszebb és legbecsesebb kincse az irodalmi alkotás – a könyv. Mi, „matyók” ápoljuk hagyományainkat, értékeket mentünk és új értékeket teremtünk, tevékenységünk a múlthoz kötődik. szép szokásokat őrzünk és művelünk a ma emberének hasznára és örömére. ezt tesszük most is, amikor a „Matyóföld” periodikát – e szép és tradicionális kiadványt újra megjelentetjük.
Kiss József tanár úr könyve – a személyes érintettség, a mezőkövesdi matyó múlt iránti tisztelet és szeretet okán – érzelmekkel telített, szubjektív értékeket is felvonultató munka. Nemcsak a történész vagy az etnográfus száraz szaktudományának objektív hűvösségével, hanem a helyi tradíciókat mélyen ismerő, azokat naponta átélő pedagógus lokálpatrióta szeretetével fordul a matyóság történelme és annak szereplői felé. Nemcsak a megszólaltatott visszaemlékezők hangjai, hanem a szerző személyes érzései és a múlt megbecsülésére intő gondolatai is megjelennek a kötetben.