Kiss József:

Gari Margit élete és hangja

Az emlékezet az, ami biztosíthatja egy ember számára a halhatatlanságot. Minél több ember idézi fel alakját, tetteit, szavait, annál biztosabb, hogy legyőzte a halált. Ez azonban csak keveseknek adatik meg.

Gari Takács Margit azok közé tartozik, aki egész életével olyan hatással volt a körülötte élőkre, hogy nemcsak a családtagok, hanem az egész „matyó család” emlékezetében tovább él. Sorsa – sok kortársáéhoz hasonlóan – igen nehéz volt. A szegénység, a kemény munka ellenére megtalálta a szépséget is az életben, s amire rátalált, megosztotta másokkal. Olyan kincset adott át, amely őt is gazdagabbá tette, s gazdagíthat bennünket is.

Kiss József könyve nemcsak neki állít emléket, hanem számunkra is sokat jelenthet. Közelebb hoz hozzánk egy már-már feledésbe merülő világot, olyan értékeket, amelyekről a mai rohanó korban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni. Múltunk bennünk él tovább, meg kell ismernünk, hogy alakíthassuk a jövőnket. A történelem nem csupán a dicső csaták, jeles uralkodók története, hanem sokkal inkább az egyszerű emberek sorsa, mindennapjai.

Forgathatjuk ezt a könyvet úgy, hogy tanuljunk belőle, de lapozgathatjuk úgy is, hogy erőt merítsünk, kellemes, vidám perceket szerezzünk magunknak, vagy megnyugtató hangját halljuk a felvételekről. Mindenképpen büszkeség tölthet el bennünket, hogy közülünk való volt, s a matyó emberek életét általa az egész világ is megismerheti.

Tállai András
polgármester

Kiss József:

Matyó népdalok

Kiss József mezőkövesdi és tardi gyűjtése

A mezőkövesdi és tardi népdalok gyűjteménye jó képet nyújt a Matyóföld népzenei hagyományának szívós életéről, a nép emlékezetében még élő értékeiről.

Nemcsak az új stílus kimeríthetetlenül változatos gazdagsága tárul fel (hisz ez a stílus volt a 20. század első felének virágzó zenei köznyelve; a „Pávakör”-i mozgalom hét-nyolcszáz együttese máig sem merítette ki ezt a dalkultúrát), – hanem akadnak a régebbi stílusokból való dalok is, amelyek még inkább megérdemlik a közreadást, a továbbéltetést.

Matyóföldön a máig tartó módszeres feltárás Kiss József érdeme, aki nemcsak a szebb és újabb változatok sokaságával gyarapítja a matyó népzene tárházát, hanem újabb műfajokkal is gazdagítja azt (kiolvasók, köszöntők, gyermekjátékok, helyi keltezésű ballada, stb.)

Érdemes hát ismét válogatást nyújtani a népzene barátainak a matyó dalhagyományból, e kimeríthetetlen kincsesbányából.

Olsvai Imre népzenekutató

Szlovák Sándor:

Zsóry Lajos élete és munkássága

Az emberiség történelmének főutcáján nemcsak évszámokkal jelöljük a mérföldköveket. A fontosabb dátumok mellett helyet kapnak azok a személyiségek, akik nélkül valami egészen más világ venne körül bennünket.

Zsóry Lajos élete és munkássága a bizonyíték arra, mit jelenthet egy nagy felfedező, egy olyan kisváros életében, mint Mezőkövesd. Örök példa arra, hogy egy kis közösség szolgabírája, majd országgyűlési képviselője miként orvosolhatja a háború éveiben szegénységben élő emberek gondjait és hogyan képes céljait összekötni városa, térsége lakóinak érdekével. Az első világháború alatti, majd az azt követő ínséges időkben többször szervezett közmunkákat, ínségmunkákat, humanitárius gyűjtéseket, melynek pénzügyi fedezetére a járás önkormányzatai szegénypénztárakat hoztak létre. A ’20-as években céljául tűzte ki a nincstelenek földhöz juttatását, valamint az otthon nélkül maradtak gondjainak orvoslását. Főszolgabírói megbízatását 1931-ig, országgyűlési képviselővé választásáig töltötte be. A könyv rendkívül nehéz gyűjtő és forráselemző munka gyümölcse, egyszersmind az első kísérlet a Zsóry életmű méltó összefoglalására. A mű egy olyan ember munkásságát öleli fel, aki nemcsak városát, de térségét is elindította a polgárosodás útján. Fürdőalapító tevékenységével kapcsolatban nyomon követhetjük az Európa, és világszerte híressé vált Zsóry gyógyfürdő születését és gyarapodását.

Amikor Zsóry Lajos kezdeményezésére 1924-ben oltalomba vették a Matyó hímzést, és amikor szintén az ő munkájának köszönhetően 1940-ben megnyitotta kapuját a gyógyfürdő, megszületett a „lehetőségek városa”. Emléke előtt tiszteleg ez a mű.

Szlovák Sándor:

Az internátustól a kollégiumig 1917-2002

Sosem volt könnyű egy kisvárosban új nevelési intézményt létrehozni, s a történelem vad viharai között is megőrizni benne a tudást és az emberi tisztesség, méltóság iránti ragaszkodást, mint legfőbb pedagógiai hitvallást. Persze ma sem könnyű, de a múlt kiemelkedő személyiségeinek, pedagógusainak, lelkes diákjainak példája megerősít bennünket abban, hogy érdemes.

A kollégium sajátos intézménye volt és marad a magyar nevelésügynek. Nélküle számos kiváló tehetség, sok jó elme és még több hasznos tagja veszett volna oda magyarságunknak.

A mezőkövesdi internátus- konviktus- diákotthon- kollégium életrajza rámutat arra is, hogy egy helység lokálpatrióta polgárainak lelkes akarása, áldozatkészsége nélkül a hely szellemét, a „genius loci”-t nehéz megvalósítani. Ez a szellem pedig olyan intézményekben izmosodik, mint amilyet a jelen kiadvány valósághűen igyekszik bemutatni.

Szabó Bognár Imre
kollégiumi igazgatóhelyettes
egykori megyei kollégiumi szaktanácsadó

Kápolnai Iván – Szlovák Sándor:

Országgyűlési képviselőválasztások és képviselők a mezőkövesdi térségben 1848-2001

E kötet szerzői: Kápolnai Iván és Szlovák Sándor hiánypótó munkát alkottak, amikor elkészítették a mezőkövesdi térség képviselőválasztásának történetét. E mű ötvözi az országgyűlési, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választások történetét, bemutatja a mezőkövesdi képviselők életrajzát és munkásságát. vizsgálták a választókerületek változó földrajzi elhelyezkedését, a választási jogosultak és a teljes lakosság arányát. A választások adatait településenként részletezik, bemutatják a választási aktivitás településenként eltérő voltát és a régió politikai magatartását.

A megválasztott képviselők személyének bemutatása után a születési hely, társadalmi környezet, iskolai végzettség és foglalkozás, politikai pártállás és annak esetenkénti változása, valamint a választókörzetükben végzett tevékenységük bemutatása, értékelése következik.

A kötet kuriozitása, hogy Magyarországon első ízben vállalkozott egy kistérség parlamenti választásainak másfél évszázadot felölelő jogi, demográfiai, szociológiai, pártpolitikai és történeti szempontok szerinti áttekintésére. A mű gazdag forrásfeldolgozása, a mezőkövesdi politikai élet történetének és jelenkorának leírása, valamint a képviselők almanach-szerű bemutatása miatt rendkívül fontos dokumentum.

Villám Judit
Országgyűlési Könyvtár gyűjteményvezetője

Bán József:

Matyó hagyományok nyomában

Hajdanvolt eleink nyomában…

Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését. A Mezőkövesd Könyvtáráért Alapítvány alapfeladatai között célul tűzte ki a helyismereti tárgyú anyaggyűjtés és könyvkiadás támogatását. Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak.

„A népi szokásokban erkölcsi szabály, íratlan törvény, előírások, tilalmak, cselekményekhez kötött tevékenység és viselkedésrend van jelen, de illemtan, költészet, mítosz és mágia is jelentkezik” – idézhetjük a szerzőt. Az írásos kordokumentumok és a múzeumban őrzött tárgyak mellett éppen olyan ékesen őrzik egy közösség napjainak eseményeit a szájhagyomány révén ránk maradt emlékek, az e kötet lapjain elfeledett ismerősökként ránk köszönő, egykor hétköznapi „öltözékként” viselt ragadványnevek. Érdekes adalék a két világháború közötti időszakra a híres-hírhedt, a „hagy korogjon, csak ragyogjon” – szemléletnek véget vető ragyogóégetés történetének felidézése.

Az esztendő jeles napjainak, a hozzájuk fűződő hiedelmeknek elősorolása, a népi időjóslás, az évszázados megfigyelések összegyűjtése teljes képet nyújt arról a gondolkodásmódról, amellyel az élettel járó kockázatot akarták csökkenteni a természet jelenségeinek kifürkészésével és a maguk javára fordításával. Az „idő a gazda”, vagyis az regulázza a teendőket, szabályozza a paraszti lét folyását. Őseink kapcsolata a természettel létfontosságú, magától értetődő volt, ami napjainkra már nem mondható el. (Jövőnk talán azon múlik, hogy sikerül-e tudatos kapcsolatot teremteni újra a természettel. ) A szántóvető ember által gyakorolt ájtatosságok, imák, mint az előzőekből következik, szorosan kötődnek a földműves mindennapi tevékenységéhez, melynek sikerétől léte függött, ezért fohászai éppúgy nélkülözhetetlenek voltak, mint az időjárás figyelése.

Ritka, a maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Az utókornak érdekesség, a néprajzosoknak igazi kincsesbánya a hosszú évek során lankadatlan szorgalommal, a kortárs tanúságtévő megörökítő szándékával papírra vetett írások fűzére. Jó szívvel ajánlom figyelmébe minden lokálpatriótának, városunk múltjában búvárkodó helytörténészeinknek, de az unokák nemzedékének is, akik, talán folytatói lehetnek ennek a nemes és hiánypótló feladatnak. Önbecsülésünk mércéje, hogy elődeink hagyatékát hogyan mentjük át utódainknak örökségül.

Illesse köszönet mindazokat, akik lehetővé tették e kötet megjelenését: a szerzőt az alkotásért, a szponzorokat segítőkészségükért, mely révén többen vehetik kézbe a kiadványt.

Pintér Mária
szerkesztő

Hajdu Ráfis János:

Aknászok, tűzszerészek, hős magyar honvédek
a II. világháborúban és a következő években

A könyv nem kifejezetten helyi vonatkozású, hiszen egy speciális területet, a tűzszerészek munkáját, életét örökíti meg. Mégis van kapcsolódási pont, hiszen a könyv egyik szerkesztője, Hajdu Ráfis János maga is tűzszerész volt a katonaéveiben. A több mint tíz szerző az aknászok nehéz munkáját és az ott szerzett tapasztalatokat eleveníti fel visszaemlékezéseiben. De nem csak visszaemlékezéseket, történeteket olvashatunk a könyvben, hanem igazi csemegét is találnak azok, akiket a tűzszerészek munkája érdekel, hiszen a Tűzszerész ismeretek című fejezetben Hajdu Ráfis János egykori rajzainak segítségével aprólékos részletességgel ismerhetjük meg a XX. század közepén használatos lövedékeket, lőszereket, kézigránátokat, azok műszaki leírását, felépítését, használhatóságát. A rajzos ismertető mellett korabeli katonai fotók és dokumentumok teszik még szemléletesebbé az olvasmányosan megírt, hiteles dokumentumírásokat. A kötet háborús élményeket, műszaki ismereteket, katonai életet bemutató írásokat kedvelő olvasóknak szerezhet örömet.

Tanulmányok Mezőkövesdről 1973-1998

szerk.: Kápolnai Iván, Szlovák Sándor

A Városi Könyvtárban a „Tanulmányok Mezőkövesdről” című könyv bemutatóján Dr. Kováts Dániel a könyv lektora előadásában szólt a magyarországi és mezőkövesdi helyismereti kiadványokról, majd kifejtette a mezőkövesdi most megjelent kiadvány maradandó értékeit. Mivel a tanulmánykötet a Mezőkövesdi monográfia folytatása lenne, ezért nagyrészt 1973-1998 közötti eseményeket dolgoz fel a városról, érintve a vonzáskörzet községeit. A kötetben 38 szerzőtől közel 100 tanulmány található. Azok a területek, amelyek a régi monográfiában nem, vagy csak érintőlegesen kaptak helyet, ebben a kötetben bővebb információt tartalmaznak. Történetileg az 1973 előtti eseményeket is közli. Példa erre a gyógyszertárak története, ami a múlt század közepétől van feldolgozva.

A teljesség igénye nélkül pár téma a könyvből:

A kötet a népesedés alakulásával kezdődik. A gazdasági élet feldolgozza a nagy- és kisüzemi gazdálkodást egyaránt. Az ipar foglalkozik a vállalatok fejlődésével, a magán kisiparral, a közlekedéssel, városfejlesztéssel.
Az egészségügyön bemutatásra került a járó- és fekvőbeteg ellátás, kórházak, mentőszolgálat, bölcsődék. Az oktatás érinti az óvodák, alsó és középfokú iskolák munkáját.
A művelődésen belül megtalálhatjuk a Közösségi Ház, Városi Könyvtár, népművészet, dalkultúra, valamint a népi építészet történetét.
A kötet eseménynaptárában kronológiai sorrendben 1974-1998-i történt eseményeket találjuk meg.
A könyvet német, angol és lengyel nyelvű összefoglaló zárja. A számos fekete-fehér fotó mellett 11 db színes kép is emeli a könyv értékét.

Babucs Zoltán – Szmetana György:
Mezőkövesdiek a II. világháború viharában

Mezőkövesdiek a II. világháború viharában

Már jó hat évtizede történt, hogy a Don csendjét halálsikolyok, harckocsik és fegyverek ropogása zavarta meg. Erről, és a II. világháború borzalmairól, harcairól, majd az ezt követő hadifogság viszontagságairól szól a két szerző műve, melyben a főszereplők mezőkövesdi emberek. A lakosságtól, az elesettek hozzátartozóitól összegyűjtött fotók, relikviák teszik még hitelesebbé a kutatók munkáját. Ezt egészíti ki Gáspár József és Nyeste János naplója, mely a harcok, menetelések közepette készült, és feljegyezte a napi eseményeket, éhezést, fázást, szenvedést, kegyetlenségeket. A könyv a háborúban elesett, illetve eltűnt személyek adataival zárul. Sajnos a nyomdai kivitel kívánnivalót hagy maga után.

Kovács Mátyás: Kévébe gyűjtött kalászok

Válogatás egy matyó ember szellemi hagyatékából

Kévébe gyűjtött kalászok

„Ennek a kis könyvnek minden sora édesapánk keze munkája, a bennük lévő gondolatok az ő szellemiségét, lelkivilágát és Istenbe vetett mélységes hitét tükrözik. Az írásokból kirajzolódik egy olyan ember életútja, aki minden erejét családja és a tágabb közösség, a matyók életének javítására fordította.

Ki is volt Ő? Nekünk – öt gyermekének – példaképünk, szeretetteljes szigorúságú nevelőnk, aki a tiszta élet, a vallásos hit, a becsületesség elemeit plántálgatta belénk már kicsi korunktól kezdve.

Mezőkövesdnek hitbuzgó polgára, aki mindvégig szívén viselte a település fejlesztésének gondjait. Ápolni igyekezett a népi hagyományokat és szokásokat. Azért szólt vagy írt többször is a kultúra, a könyv, a tudás szükségessége mellett, mert féltette sorstársait az elmaradástól és az elmaradottságtól.”

(ifj. Kovács Mátyás)

Vásárolható, ára: 500,- Ft