Magyar Elektronikus Könyvtárban található dokumentumok
A Magyar Elektronikus Könyvtárban található, Mezőkövesddel és a környékével kapcsolatos dokumentumok.
Kattints a címre a kép/dokumentum eléréséhez!
A Mezőkövesddel foglalkozó rész linkje a szöveges ismertetésben!
Mezőkövesd alaprajzaMezőkövesd, Borsod megyei halmaztelepülés alaprajza , 18. század |
Mezőkövesdi munkaszolgálatosokMunkaszolgálatosok kubikosmunkát végeznek, Mezőkövesd, 1940 |
Görgey Artúr:
|
Magyar Zsidó LexikonHitközségek szerinti útmutató, Mezőkövesd |
Erdei Ferenc: Magyar faluKülönös parasztfalvak, Mezőkövesd Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Balázsy Ferenc – Szederkényi Nándor: Heves vármegye történeteIII. kötet, Második rész, Török világ Heves vármegyében, 1596-1687. 25. fejezet |
Hadifoglyok írjákHadbírósági eljárás – szerencsés szabadulással A teljes szöveg >> itt << olvasható. |
Gyenis András: Régi jezsuita rendházak2. Mai magyar rendházak A teljes szöveg >> itt << olvasható |
Kunt Ernő: Az utolsó átváltozás – A magyar parasztság halálképeKunt Ernő könyvében több utalás található Mezőkövesdre. A teljes szöveg >> itt << olvasható. |
Hermann Róbert: Az ihászi ütközet emlékkönyve, 1849-1999A könyvben említve van az 1849. február 28-i Mezőkövesdi csata. A teljes szöveg >> itt << olvasható. |
Hegyi Imre: Egy élet a népi mozgalombanHegyi Imre írásai életéről, egyéb írásai (cikkek, publicisztikák, visszaemlékezések) , beszédei, interjúk, méltatások, dokumentumok. A teljes szöveg >> itt << olvasható. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Kiss József: Matyó népdalokKiss József mezőkövesdi ny. énektanár által összegyűjtött, Mezőkövesden énekelt népdalok szöveggel, kottával – PDF formátumban megtekinthető. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Fügedi Márta: A gyermek a matyó családbanFügedi Márta néprajzkutató több írásában foglalkozott Mezőkövesddel. Ebben a könyvében a gyermekek helyzetét elemzi a matyó családokban. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben!
|
Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népePaládi-Kovács Attila könyvében említi a matyóságot. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben!
|
Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájábanJelen tanulmány a Bükk-vidék két kistája, a hegység belsejének telepes falvai, valamint a Bükkalja átmeneti, dombsági vidékének példáin igyekszik feltárni az alkalmazkodás különböző típusait, ennek vonatkozásában a táji munkamegosztás tendenciáit, nem utolsósorban az ehhez társuló migráció és termékcsere problémáit. |
Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részénDolgozatom témájául Abaúj vármegye Árpád-kori településeinek vizsgálatát választottam. Ez a megye az Árpád-korban rendkívül sűrűn települt be, 250, oklevélben említett, lakott helyet ismerünk ez időből. Ezek közül 70 település az idők folyamán elpusztult. |
Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének történeteA Borsodi Kismonográfiák 22. kötete Észak-Magyarország hírközlésének múltját mutatja be. Annak az országrésznek a történetét, amely a legfiatalabb postaigazgatósággal működik, ugyanakkor területén jónéhány többszáz éves múlttal rendelkező posta van. Ezek a postaszervek a 16. században Felső-Magyarország északi részén Pozsonytól Szatmárig húzódó, elsők közt létrehozott postavonalhoz csatlakoztak. |
Interetnikus kapcsolatok Északkelet-MagyarországonA Borsodi Kismonográfiák 22. kötete Észak-Magyarország hírközlésének múltját mutatja be. Annak az országrésznek a történetét, amely a legfiatalabb postaigazgatósággal működik, ugyanakkor területén jónéhány többszáz éves múlttal rendelkező posta van. Ezek a postaszervek a 16. században Felső-Magyarország északi részén Pozsonytól Szatmárig húzódó, elsők közt létrehozott postavonalhoz csatlakoztak. |
Veres László: A Bükk hegység üveghutáiA bükki üvegipar kialakulásának, fejlődésének feltételeit egy nagy kiterjedésű uradalom gazdasági fejlődése határozta meg. A diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában érvényre juttatott merkantilista szemléletű gazdaságpolitika töretlenül vezetett a bükki üvegipar kifejlődéséhez. |
Bakó Ferenc: Bükki barlanglakásokNépi építészetünk a követ nemcsak a közismert módon alkalmazta, hanem a természetes barlangok modelljét követve, üreget vájt a sziklába, amit a maga történetileg változó igényeihez mérten rendezett be. Az ilyen barlanglakás kialakításának első feltétele nyilvánvalóan az erre alkalmas anyag jelenléte. A Kárpát-medence barlanglakásainak nagyobb része vulkáni tufába vájt, de egyes tájakon a homokkő és a lösz is alkalmat adott az ott élő embereknek arra, hogy benne lakásként használt üregeket vágjanak ki. |
|
|
Borsod megye néprajzi irodalma 3. – 1968-1978Múzeumunk az 1968-1978 közötti évek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vonatkozású néprajzi irodalmának bibliográfiáját teszi közzé. A kötetben felsorakoztatott munkák azt jelzik, hogy megyénk területén tovább erősödött a néprajzi érdeklődés. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyébőlBorsod-Abaúj-Zemplén megyében szép hagyományai vannak az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomnak. Azon túl, hogy a Néprajzi Múzeum évtizedeken át szervezte és irányította az öntevékeny néprajzi kutatók munkáját, megyénkben Lajos Árpád és Bodgál Ferenc különösen sokat tett e mozgalom érdekében. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Árucsere és migrációA Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Barsi Ernő: SályEgy bükkaljai falu a hagyományos gazdálkodás idején. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Lajos Árpád emlékezeteSzületése 75.,halála 10. évfordulóján rendezett emlékülés anyaga. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződéseA községről megrajzolt kép az adatgyűjtés idejében (1978) még a mozgásban levő társadalomra jellemző. Éppen ezért sok esetben csupán a tendenciák megrajzolása volt lehetséges. Az eredeti dokumentum megtalálható a helyismereti gyűjteményünkben! |
Lajos Árpád: Borsodi fonóEz a könyv, mint tudományos munka, a szerző első kísérlete a letűnő paraszti életforma egyik szakaszának, a fonóéletnek dialektikus ábrázolására. A fonót úgy is mint régi termelési módot, úgy is mint népszokást, egymás kölcsönös tükrözésében világítja meg hazánk egyik legváltozatosabb területén, Borsodban. Hosszú évek fáradságos gyűjtőmunkájának eredményeit foglalja leíró rendszerbe a megye különböző néprajzi csoportjainak, tájainak összehasonlításával. |
Borsod megye népi hagyományaiNéprajzi szakkörök és gyűjtők válogatott anyaga. A könyv PDF formában olvasható. |
Nagy Géza: Geleji Katona István személyisége levelei alapjánGeleji Katona István püspök (1589-1649), református egyház A könyv PDF formában olvasható. |
Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monográfiája – I. részBányászat, vízügy, ipartörténet. A könyv PDF formában olvasható. |
Póczos Rita: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzéseAz Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalomföldrajzi szempontból eltérő adottságokkal rendelkező régiói voltak. Póczos Rita dolgozatában elsősorban azt vizsgálja, hogy tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható településnév-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben. |
Szabó Ferenc: Borsod megye Árpád-kori templomaiÁrpád-kori kultúránknak napról-napra újabb és becsesebb emlékei kerülnek felszínre. Szinte lázas tevékenység indult meg ezek feltárására. |