Dudás Sándor:

Pillangók bölléridőben

A lélek Mérleg havában fogantak Dudás Sándor harmadik kötetének versei, melyek sajátos test- és lélekközeliséget árasztanak. Hitek és kételyek tusakodásából teremtett harmóniát.

Nyári pillangókra, illatokra, út mentén kutyagoló nyárfákra, holdalló szentestékre, havakra, csámborgó szelekre, fagyok cinegéire tékozló varjakkal, liláskodó kézfogással, elkékülő angyalszárnyakkal, tőrcsillogtató napsütéssel zordul itt a „bölléridő”.

Az őszidő ünnepkörébe lépett kírikus éveivel megegyező számú opuszait a Bibliából „hazahozott és (ott-)honosított” apostolokat felvonultató és mámoros-boros páros szonettkoszorúval keretezi. Tartja most is az arányt, a hármas metszéseket: hatvan vers harminc szonett foglalatában fénylik-sötétlik fel, melyhez jól illeszkednek Bor István Iván finom ívű, „sugárszálas” grafikái.

Kilencven verse, bízunk benne, nemcsak jelenlétét jelzi, hanem jelet is hagy a maradandóban.